Szerda: Stolzalpengipfel (OE/ST-161)

Bodnár Lajos, HA5AZC - 2010-09-15
A túrában résztvevő rádióamatőrök: HA5AZC

Sok mindenrõl volt már szó, csak a tájékozódáshoz használt térképekrõl nem. A turista-jelzések általában annyira egyértelmûek és a csúcsokat olyan "könnyû" volt megtalálni, hogy a héten GPS-t nem is használtam. Viszont vettem két térképet (össz.: 10 Euro) Az egyik egy 1:50 000 méretarányú hagyományos térkép Stájeország DNy-i körzetérõl, a másik Kreischberg körzetérõl egy csodálatos "légi panoráma kirándulótérkép". Ez utóbbi minden lényeges információt kiemelve, az utakat megszámozva, jelképesen tartalmazott. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár (nem síelni).


A délelõtt a keskeny nyomközû Murtal-bahnon gõzmozdonyos nosztalgiautazásra neveztünk be. Ezen a szerelvényen a kerékpárokat ingyen szállították. Mire visszatekertünk a szállóhoz, a párom elfáradt.
Így egyedül vágtam neki a napi túrának. Már az elsõ napon, a Frauenalpe-ról kinéztem egy nagy kastélyszerû épületet a hegy oldalában. Kiderült, hogy az egy több mint százéves kórház és rehabilitációs központ. Amelyhez természetesen aszfaltút vezetett és volt parkolója is. A kórház mögött megtaláltam a csúcsra vezetõ turistajelzést. (Elõtérben a kórház hátsó része, a távolban a Frauenalpe.)
A kórház körzetébõl ragyogó kilátás nyílt a Mura völgyének ezen szakaszára: az alant elterülõ Murau városkától nyugatra 5-6 kis település is látszott. Ott a kép végén valahol - a jó szemûek kivehetik - a St. Lorenzeni szállodát.
Az út elsõ fele - hasonlóan a Kramerkogelhoz - viszonylag széles murvás út volt. A második része pedig az erdõn keresztül, kis csapáson, viszonylag meredeken vezetett fel. A Stolzalpenkogel tetején - (OE/ST-161)- egy kis tisztás volt ...
egy kis kápolnával. A kórháztól jó 90 perc alatt értem fel. A visszaút "csak" 65 percet vett igénybe, hi. (Ha valaki a városból indul, akkor plusz 1 órát számoljon hozzá a feljutáshoz.) A korábbi viharok "eredményességét" gyakorlatilag csak ezen a hegyen észleltem. Utam során itt találkoztam tömegesen kidõlt, gyökerestõl kifordult fákkal, elsõsorban az erdõnek a hegy csúcsához közeli felsõ harmadában.
A kápolna oldalán lévõ kis padon rendeztem be a qth-mat. Viszonylag könnyen összejött 38 qso, benne 2 S2S. (És csak egy HA!) Nyugatról ronda felhõk jöttek, majd egy nagy dörgés, ami után az esõ is eleredt. Gyorsan bontottam és megindultam lefelé. (Így utólag: nem kellett volna úgy sietni, mert hamar elállt és az igazi esõ csak estére jött meg.)


A szállodában az esti szaunázás közbeni beszélgetés során kiderült, hogy nemcsak én vagyok ott rádióamatõr. Összefutottam HA4XA-val és kedves Családjával. Õk is sétálgattak nagyokat, valamint az ismerõs helyi rádióamatõrökkel a "two-eyes-contact"-ot is alkalmazták.


Utolsó módosítás: 2011-02-19 18:14

(5 megtekintés)