Ahová zakóban indultam el

Borbély Balázs, HA3LV - 2012-10-09
A túrában résztvevő rádióamatőrök: HA3LV


Érintett SOTA csúcsok:
  DD-016 - József-hegy (Igal, 297 m ASL); QRA: JN86XN96, 1 pont


Kaposvárra kellett mennem állásinterjúra. Gondoltam összekötöm egy sotázással, mivel tudtam, hogy a közelben ott van a József-hegy. Az állásinterjún nagy meglepetés fogadott, amikor odaértem ismerõs hang hallatszott az ajtó mögül. Mikor kijött a hang tulajdonosa, nem tudom melyikünk lepõdött meg jobban. Az egyik barátom volt az, szintén Marcaliból. Negyed órás beszélgetés után én is végeztem. Barátom csatlakozott hozzám, így nem kellett egyedül mennem a hosszú sétára.


Indulás elõtt a tescoba bekellett még ugranom, mert az elõzõ sotázás alkalmával elfogyott a "szigszalag". Nálunk ez fogyóeszköz. Ekkor még csinosan döltem az autónak, hogy csinálljunk egy képet. Majd átöltöztem, mert így elég viccesen néztem volna ki fenn a hegy tetején a fûben ülve.
A többi élménybeszámolóban olvastam, hogy társaim Somogydöröcske felõl közelítették meg a csúcskövet. Néha elég érdekeseket olvastam, hogy megkellett küzdeniük a bozótossal. Ezzel én nem akartam bajlódni. Gadács közelebb volt Kaposvárhoz és Apáékkal is innét mentünk fel pár éve ide, így adott volt az útirány. Az autót Gadács falu végén, a temetõnél raktuk le. Itt én átöltöztem, Barátom mivel nem készült a túrára, csinosan jött. Egy mellényt azért adtam neki.
Követtük a földes utat K-i irányba, ami 500 méter múlva csatlakozott a zöld jelzéshez. Itt mi balra fordultunk É-i irányba és elkezdtük a 3 km-es sétánkat. A távolban a pécsi hegyek láthatóak. 5LV és 5MA ott sotázik a DD-004-en. Igyekeztünk is, hogy tudjak velük beszélni.
A zöld jelzésen.
Az út nagyon hosszúnak tûnt. Csak mentünk...
...és mentünk. De itt már végre megmutatta magát a torony.
Néha már úgy éreztük sosem jutunk el ide. Fél órát sétáltunk az egyre hûvösödõ idõben. Sajnos a toronyra felmenni nem tudtunk. A létrák már rég valamelyik vastelepen vannak.
A legkönnyebben ismét egy régi kerítés faoszlopához tudtam rögzíteni a "tornyunkat". A fûben üldögéléshez már hozzászoktam, így teljesen kényelmes volt. A lábam ismét többször elzsibbadt, de ilyenkor az ember valahogy nem nagyon foglalkozik vele.
Mikor bekapcsoltam a rádiót, hogy megkeressem az üres frekit, valaki nagyon dübörgött. Ráálltam és pont Laci, 5MA CQ-zott. Nagyon megörültem neki, mert reggel indulás elõtt láttam, hogy beírták magukat a sotawatchra. Reméltem is, hogy tudok majd velük beszélni. Elmondták, hogy majdnem megfagynak a DD-004-en. Nagyon nekünk sem volt melegünk. Viktorral (5LV) is beszéltem és elkezdtem CQ-zni.
Két sávon voltam aktív (7 és 14 MHz). Laciékon kívûl még 5TI-vel sikerült beszélnem a HA-s hívójelek közül. 7UG-t hiányoltam. Õvele mindig szoktam beszélni. 50 QSO jött össze. Köztük egy francia és egy norvég. Az angolok ismét aktívak voltak 14 megán.
Párszor már elgondolkodtam azon hogyan bírná a horgászbot, ha tényleg arra használnánk, amire való. Sotázásra, amúgy abszolút megfelel.
A József-hegytõl búcsúzva, még csináltunk egy elköszönõ fényképet.


Hazafelé érdekes élményben volt részünk. Nem akartam visszamenni Kaposvárra. Térképen megnézve az Igal-Mernye-Somogyjád útvonal volt szimpatikus, hogy elérjünk Osztopánra és így ráálljunk a hazafelé vezetõ útra. Mernyét elhagyva egy tábla fogadott minket, amin valami földesútat emlegettek. Nem mentem gyorsan, de nem igazán sikerült felfogni, hogy mit is akar a tábla közölni velünk. Egyszer csak egy faluban a tábla azt mutatta hogy balra Somogyjád. El is fordultunk balra, de ami most következett, azt nem akartuk elhinni. Egy 3 km-es földesút következett Somogyjádig. Azért a 21-ik században, a mûholdak korszakában, amikor egy RH-rádió simán elfér egy hátizsákban, elég érdekes volt 20-al se zötykölõdni a földesúton. Már kerestem a csúcskövet! Na mindegy. Ez csak egy gondolat szösszenet volt. A lényeg, hogy egy újabb pont a zsebemben. Lassan elõrébb léphetek eggyel a magyarországi sotás ranglistán. 73! 3LV -Libás Vili-


Utolsó módosítás: 2012-10-12 18:07

(51 megtekintés)