Péter, HG1DUL - 2012-07-21
A túrában résztvevő rádióamatőrök: HG1DUL | ||
Ez nem egy rádiós beszámoló egy sikeres túráról. Inkább csak bevezetés a következő részhez. Ha az aktiválás beszámolója érdekel, azt itt találod. | ||
Na ez megy nagyjából a zsákba. És akkor ugye még kívülre jönnek a cullangok, mint: Antenna, bot, hólapát, jégcsákány, polifoam. | ||
Szóval ezeket beszórtam a nagy hátizsákomba és már robogtam is Ádám felé. 5 órás az út. Regisztrálok a vadőr állomáson és elindulok az úton felfelé. Ahogy magasabbra érek elkezd szállingózni a hó is picit. 4550 láb körül érem el azt a pontot ahol már nem tudok tovább hajtani a kocsival a hó miatt. Innen még 1,3 mérföldre van a kiinduló pont légvonalban körülbelül 1000 lábbal magasabban. Keresek egy jó helyet a kocsinak és elkezdek készülődni, de nehezen akarom elhagyni a meleg autót. | ||
Végül elindulok az úton felfelé ami néha teljesen hó mentes, máskor viszont méteres hó borítja. A hó állaga elég jó. Tömörödött már eléggé. A hótalpakat a kocsiban hagyom. Elég sokat vacilláltam, hogy vigyem-e őket, de végül jó döntés volt, nem volt rájuk igazán szükség. | ||
Majdnem három órán át tart az út Cold Spring-hez. Ez a nyári kiindulópont és táborhely. Az utat követve kacskaringózva haladtam jó darabig majd egy idő után elkezdtem toronyiránt menni. Három mérföldes távot tettem meg eddig és még csak most vagyok a kiinduló pontnál. Rengeteg hó van itt már. A vécéknek csak a teteje kandikál ki. Ez két méternél is magasabb havat jelent. Itt picit pihenek egy kicsit és figyelem a szaladgáló apró mókusokat. | ||
Két másik túrázóval futok össze Kolorádóból, akik bepróbálkoznak egyet Rainer megmászása előtt, de inkább csak kondicionáló mászásban gondolkodnak. Közben zúzmarás hó kezd el esni. Eredeti tervem, hogy felmegyek 7000 lábig és ott táborozom, de másfél óra túrázás után a nagy hóesésben inkább úgy döntök, hogy megállok és felverem a sátrat. Pár perc és délután négy óra lesz. 6200 láb környékén találtam egy elég jó sátorhelyet néhány fenyőfa tövében. Este lehűlt a levegő nagyon. A zúzmarás hóesés zajára alszom el és örülök, hogy nem a nulla fokos zsákot hoztam, hanem betettem a télit, még ha bőven nyár közepe is van. | ||
Másnap reggel fantasztikus időre ébredek. A hőmérséklet ugyan alacsony, de felhőtlen az égbolt és a nap melege azonnal érezhető. Készülődés közben látom, hogy a két srác jön visszafelé. Dumálgatunk egy kicsit. Alig aludtak a hideg miatt. Nagy szélre panaszkodtak és inkább Rainer-re tartalékolják az energiájukat ezért visszafordultak. Én csak tíz óra előtt hagyom hátra a táborhelyet. Nem megy rosszul a mászás és a nagy szelet sem érezni itt. Habár látom, hogy a csúcsnál nagyon mennek a felhők és kavarja a havat a szél rendesen. Én egyelőre csak élvezem a látványt és a csodás levegőt, amit szinte harapni lehet, miközben lassan bandukolok felfelé. | ||
Alig egy óra múlva kezdem érezni a szelet amint kiérek szélárnyékból. Keményen fúj. Sajnos pont arcba kapom és emiatt nagyon nehezen megy a mászás. Egy ponton megállok és megmérem. 20 mérföld, ami nem is olyan nagy, ha úgy vesszük, de ez folyamatosan jön, szinte nem lankad cseppet sem. Még két órát küzdök vele. Ekkor érek még csak fel 7350 lábig ahol feladom a harcot. Pihenek egy kicsit és gondolkodom mi legyen. Az aktiválásról már teljesen letettem. Azon jár az agyam, hogy maradjak e még egy éjszakát a hegyen és, hogy esetleg áshatnék egy bivakot, mert a sátorban a zaj miatt tuti nem tudnék aludni. Elhatározom, hogy inkább haza megyek. Délután egy óra van. | ||
Lefelé gyorsan megy a séta és a szelet is hátba kapom. Alig több mint három óra múlva, fél öt után érek a kocsihoz. Útközben több csapattal is találkozom akik felfelé mennek. Az egyik felszerelve rendesen sítalpakkal ahogy azt kell. Ekkor már nagyon vágyom egy párra én is. Azóta már sokat síeltem a léceimmel, de igazi sítúrára csak egyszer volt időm eddig.
|
Utolsó módosítás: 2014-05-26 02:20
(16 megtekintés)