Bozót harc

Ludvig Ottó, HA5OT - 2016-05-01
Ajánlott turistatérkép: 14. Mátra térképe

A túrában résztvevő rádióamatőrök: HA5OT


Érintett SOTA csúcsok:
  EM-044 - Bézma (Csethátszentiván, 515 m ASL); QRA: JN97TW13, 2 pont, HAFF-023
  EM-049 - Fekete-hegy (Hollókő, 486 m ASL); QRA: JN97TX05, 1 pont


Reggel még kacérkodtam a gondolattal, hogy megnézem a Lörinci rádióamatőr találkozót, de aztán elszöszmötöltem az időt, úgyhogy inkább tovább robogtam a 21-es úton a híres Bableves csárda irányában, leróni egy régi tartozásomat a Bézma aktiválásának a formájában.


Az autómat szép szabályosan a kozárdi elágazásnál az út szélén felejtettem, pár lépésre a Kék háromszög kezdetétől. Az út nem lenne túlzottan megerőltető, bár egy feleslegesen nagy kurflit csinál, amit visszafelé fifikásan levágtam, viszont eléggé be van nőve mindenféle bozóttal.
Kilátás nem sok van, legfeljebb az eső lógó lábában, és a buján zöldellő bozótosban gyönyörködhettem. Utóbb kiderült, hogy néhány méterrel a kijelölt turistaúttól lejjebb a bozótos valamivel jobban járható, mint az út.
Útközben amúgy túl sok izgalom nem történt, GPS segítségével certifikálam a csúcsot.
A rádiózáshoz kimásztam pár méterre a csúcsot övező ősdzsungelből, ahol már kényelmesen ki tudtam húzni az inv-V, és az aktiváló hokedlimnek (horgász szék) is találtam 1nm sima felületet. Panaszra nem lehet okom, mert 7 megán szépen muzsikált a hely.
Mivel 1 csúcs nem csúcs, az aktiválás után tempósan visszatrappoltam az autómhoz, most már a nagyon bozótos részeket kikerülve, és gépesítve újból a Bableves csárda felé vettem az irányt. A bableves helyett azonban Hollókő volt a következő célpont.
A József Attila utca végén egy hatalmas parkoló, turisztikai központ és a fantasztikusan tiszta WC várja az aktivátort. (Szempont ez utóbbi is...) Innen indul a Kék jelzés és a Vártúra tanösvény.
A tanösvény odafelé nem érinti a várat, de egy pillantást lehet rá vetni.
Egy jó darabig ilyen széles csapáson lehet haladni. Bal oldalt már kandikál a Fekete-hegy csúcsa.
A tanösvény 21. táblájánál térünk le róla.
Innentől egy hatalmas réten, nyílegyenes úton vágunk keresztül, egyenesen a hegy lábáig.
Ha találkozol ezzel az "ojjektummal", akkor jó úton jársz.
Ugyan nem jelzett turista úton mentem, de a jól kitaposott, és helyenként vaddisznó pancsoldára emlékeztető út egyértelműen a térképnek megfelelően halad.
Ennél az elágazásnál fordultam a csúcs irányába.
Itt már egy kicsit fokozódott a helyzet, de még a térkép alapján haladtam.
Aztán eljött egy pillanat, amikor már megszűnt az út, és az ősbozótoson egyszerűbb volt toronyiránt keresztül vágni.
Már kezdtem magamban fogalmazni a levelet az angoloknak, hogy ezt a csúcsot töröljék a listából, amikor egyszercsak kibukkantam a csúcson, ami igazából egy HATALMAS fennsík.
Illatos virágok, és a csúcskő.
A csúcskő és az aktiváló felszerelés.
A GPS szerint is ott vagyok. A hely kiválóan alkalmas rádiózásra. Örömömet csak az árnyékolta be, hogy épp CQ OE verseny zajlott 7 megán, pedig érkezésem eléggé estébe hajlott, jót lehetett volna rádiózni 40m-en. Így aztán egy fékezett habzású aktiválás lett 14 megán. Jöttek azért páran, ha nem is annyian, mint 7 megán lehettek volna. (Kis rosszmájúsággal jegyeztem meg magamban, hogy nem is hittem, hogy ennyi osztrák rádióamatőr van. Mert máskor alig hallani őket a sávban...)
Lefelé aztán toronyiránt indultam meg. Elég laza talajú, gördülő köves a hegyoldal, de legalább nem bozótos. A hegy lábánál találtam még egy csapást a megsűrűsödött fák között, ami gyakorlatilag kivitt a rétre.
Hazafelé még megcsodáltam a kivilágított várat. Eléggé elfáradtam, úgyhogy csak tisztes távolságból élveztem a látványt.


A sok bozót megkeserítette az életemet, ugyanakkor rádiós szempontból mindkét csúcs értékelhető volt. A Fekete-hegy talán egy hosszabb lélegzetű kitelepülést is megérne.


Utolsó módosítás: 2016-05-23 16:40

(16 megtekintés)