Kréta beavatása II.

Gruber Zsolt, HG4UK† - 2009-05-17
A túrában résztvevő rádióamatőrök: HG4UK†, XYL Zsuzsi

Krétán még egyetlen SOTA csúcs sem volt aktiválva, úgyhogy adta magát a feladat...




6. nap Kirándulás és SV/CR-042

Ezen a napon csak kirándulni indultunk. Persze vittem azért magammal a felszerelést, de tényleg nézelõdni akartunk csak.
Aztán, mivel Bramiana tóról kiderült, hogy csak egy mesterséges víztározó, gyakorlatilag minden élet nélkül, felvetettem, hogy itt van a közelben egy csúcs, amirõl legalább szép lesz a kilátás ;-)

Nem igazán kellett gyõzködni Zsuzsit, így megcéloztuk Plakokefala-t.
A csúcstól légvonalban, olyan 1,5-2km távtól gyalogoltunk. A szintemelkedés csekély volt, mivel egy félkörben haladva csökkentettük azt, így kellemesen tudtunk sétálni.

Már látszott a csúcskõ, mikor kerítés állta az utunkat. Egyszerûen valaki bekerítette a csúcsot.
De már rutinosak voltunk. Megkerestük a kerítés gyenge pontját, aztán kicsit visszabontottuk. Habár ezzel jó fél óra telt el...

A kilátás tényleg nagyon szép volt. Gyönyörûen látszot a Dhikti meg nem hódított, havas csúcsa is.

Az antennát ismét a csúcskõhöz tudtam rögzíteni, így a telepítés gyorsan ment
Mivel kicsit késõn értünk fel, rövidre fogtam az aktiválást.
7 MHz-en szépen jöttek az állomások. 10MHz-en viszont zaj volt. Valami brumm szerû hallatszott a sáv alján. Itt nem is próbálkoztam.
14MHz-en már eleve split-tel indultam, úgyhogy rend volt 8-). Itt szintén jó riportokat tudtam adni. Összesen 21 QSO-t sikerült összehozni.


7. nap SV/CR-046, 1010m

Utolsó napra egy kellemes kis hegyet hagytam. Mivel kiderült, hogy keleten biztos nincs a környezetbõl adódó QRM, bátran választottam a Papoura-t.
Közel volt a tengerhez, így akadálytalan kilátás volt ÉNY irányba.
Egyetlen probléma volt csak. Ugyan azon az iszonytató 17km-es szakaszon kellett megtenni olyan 14km-et, mint amelyen elsõ nap szenvedtük végig magunkat. Viszont már tudtuk, hogy mi vár ránk 8-)
Namost itt nagyon kellett a terepjáró. Hihetetlen meredek utakon kellett fel-, és lemenni. Egyszer volt egy meleg helyzet, amikor olyan 40 fok közeli lejtõn megindult a kocsi. Tele volt az út 20-30cm-es kövekkel és mivel kicsit gyorsan hajtottam rájuk, a kocsi megpattant. És onnan kezdve pattogott. Tehát hiába nyomtam a féket, csak ugráltunk lefelé. Aztán szerencsésen leértünk az aljára.

Természeti szépsége miatt igazi gyöngyszem a hely. A nyergen felkaptatva a csúcskövet egy orom szélétõl olyan 3m-re találjuk.

Alattunk -a tenger irányába- szinte függõleges a sziklafal olyan 4-500m-en. Semmi korlát, vagy kötél fogódzó, úgyhogy tériszonyosoknak nem ajánlható!

Viszonylag erõs szél volt, ennek ellenére megpróbáltam a kõ szélárnyékos részéhez, egyszerû kötözéssel rögzíteni az antennát. Mivel az orom szélén álltam, nem volt már hely az ellensúlyokat a megfelelõ irányba kifeszíteni, így azok nem sokat tudtak segíteni.

Ennek ellenére minden sávban jöttek az állomások. Igyekeztem fokozottan hegyezni a fülemet a magyar prefixre 8-) (HA7UG, HA5LV, HA5MA, és két S2S, HA2VR/P, HA7UL/P).
7MHz-en volt még egy lengyel SOTA állomás, de a QSB miatt elvesztettük egymást.
A 10MHz kicsit szerencsétlenül jött össze. Nem volt túl nagy QRM, de folyamatos volt a QSB. Viszont a szél elkezdett irányt váltani.
Szépen jöttek a válaszok a hívásaimra. Éppen egy francia állomással ment a QSO, mikor puff. Éppen hogy el tudtam kapni az antennát. Eldõlt.
Még félkézzel le tudtam adni egy kurta QRT-t, aztán szétesett az amúgy is kibelezett hangoló. Újra húztam a köteleket, igyekeztem még jobban megfeszíteni.
Mikor rendbenlevõnek tûnt, újra hívtam, de már nem volt senki.
Hívogatok, hívogatok, válaszolt egy angol állomás (rájuk is igyekeztem fokozottan figyelni). Majd jön egy HA5 állomás. Éppen válaszolnék, mikor ismét dõlni kezd az antenna. Itt QRT 10-re volt idõm, mielõtt ismét szétesett a rendszer.
Szétszedtem a rögzítést, és az újabb szélárnyékos oldalra ismét kikötöttem. Próbáltam megint a 10MHz-et, de már senki sem válaszolt.
14MHz-en minden rendben ment, de aztán elfogytak egyszerûen az állomások (vagy én nem hallottam õket). Így elköszöntem és bontottunk.

Visszafelé bátran elkóboroltunk egy kicsit, így találtunk egy másik utat (térképen nincs jelezve, de legalább narancssárga a minõsége). Úgyhogy nem kell legközelebb 14km-et zötykölõdni, csak 3-at 8-)





Ennyi a 7 csúcs története.
Aztán még 3 éjszakát terveztünk Athénben tölteni, de 4 lett belõle, mert lekéstük a gépe. De ez már egy másik történet.

Úgy gondolom, nem tudok elég hálás lenni a folyamatos segítségért. Külön köszönöm HA7SZA Mihálynak az SMS-ek kezelését, HA5TI Pistának a tanácsokat és a QSO-kat, HA7UL Ferinek, HA5MA Lacinak, HA7UG Lacinak a szinte folyamatos rádiós jelenlétet és a spotokat, HA5CQZ Zolinak a segítséget az elõkészületekben, illetve az összes többi állomásnak a QSO-kal.
Legvégül, -de nem utolsó sorban- Zsuzsinak, hogy velem tartott és elviselt 8-)

Számomra hatalmas élmény volt. Remélem, lesz még módom hasonló utazásokra.


Utolsó módosítás: 2009-05-26 12:10