Galyatetõ, a második és majdnem az utolsó

Virág Tamás, HA6IAY - 2009-01-24
Ajánlott turistatérkép: 14. Mátra térképe

A túrában résztvevő rádióamatőrök: HA6IAY


Érintett SOTA csúcsok:
  EM-002 - Galya-tető (Mátra, 964 m ASL); QRA: JN97WV99, 10 pont


Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy megírjam-e ezt a kissé rendhagyó beszámolót. Miután már az eset óta hónapok teltek el, (emiatt a beszámoló is a többi közé simul) erõt vett rajtam, hogy leírom ennek az 'aktiválásnak' a történetét is. Korántsem akarok vele bárkit is sokkolni, de én így jártam; remélhetõleg nem végzõdik így senkinek a kirándulása.


Felbuzdulva az egy héttel ezelõtti kékesi aktiválás sikerén, elhatároztam, hogy ismét elindulok egy nagy (képletesen írva is, egy 'nagy csúcs') meghódítására. Ez alkalommal Parádig buszoztam, hogy onnét 'ugrok fel' a Galyatetõre. Másfél-két kilométert gyalogolva furcsa érzés kerített hatalmába, kezdett elmenni az erõm, valamint elég homályosan láttam. Most mit csináljak? - kérdeztem magamtól, s arra a megállapodásra jutottam, folytatom az utat. Kb 500 métert mehettem, amikor már szédültem is, elég rosszul lettem. Alig tudtam visszavánszorogni Parádra, mentõt hívtam. Kis idõ után száguldott is velem az egri kórházba. (fotó: OMSZ, www.omsz.hu)
A kórházban gyors vizsgálat, és infúziók fogadtak. Megállapították, hogy a vércukorszintem 35 körül volt( a normális érték kb. 7 szerese!) be kellett feküdni a belosztályra. Tudatosították bennem, hogy cukorbeteg lettem, inzulint kell, hogy kapjak. Az utóbbi idõben szinte a folyadékot ittam, (helyenként napi 10 litert is!), a hirtelen nagyarányú súlyvesztés, ha jobben figyelek, már figyelmeztethetett volna rá, de nem foglalkoztam vele.
Nincs képA bazi nagy kajálások, az ebbõl fakadó elhízás, szinte egyenes úton vitt ide. Az azt következõ hetekben sikerült leadni kb 50 (azaz ötven) kilót! Teljesen megváltozott a külsõm. Viszont a gyalográdiós aktiválásokat egyelõre le kellett mondani. Meg kellett tanulni a betegséggel való együttélést (nem könnyû) és jobban figyelni magamra.


Azóta is minden este beadott inzulinon (is) élek. Többen kérdezték, mennyire lehet feldolgozni a történteket. Háááát, nem könnyen, nekem legalábbis nem sikerült könnyen. Szerencse, hogy nem folytattam az utat Galyatetõ irányába, mert akár simán ott is maradhattam volna a téli hidegben. Így, az EM-002 aktiválása nem sikerült. Csak azt kívánom, hogy Nektek ne legyen ilyen 'élményetek' egyetlen aktiválás során sem!


Utolsó módosítás: 2009-09-27 22:45

(5 megtekintés)