Túrázás Murau környékén

Nagy István, HA9MCQ - 2009-12-25
A túrában résztvevő rádióamatőrök: HA9MCQ

Egy kedves ismerõsünk jóvoltából pár napot töltöttünk a stájerországi Murau környékén. Sifelszerelést nem vittünk, de a rádiót eltettem, hátha az enyhe idõjárásnak köszönhetõen sikerül megmászni egy-két csúcsot.


Karácsony elsõ napján a völgyben 10 fok volt és erõsen olvadt a maradék hó. A szállásunk felett magasodó Rosenkranzhöhe (ST-086) sipályáin még 70 cm hó volt és a hegycsúcs is szépen fehérlett. Gondoltam, csak aktiválni kéne, ha már itt vagyok. A kabinos felvonó 1700 méterig vitt fel. Innen még több mint 400m szintet kell legyõzni a csúcsig.
Egy darabig a csákányos felvonó mellett haladtunk a jól lenyomott hóban, majd egy lavinaveszély miatt lezárt fekete pályán mentünk a csúcs alá.
Mire felértünk rendesen elromlott az idõ. Viharos szél fújta a havat és jeges, jégtûs esõ esett. A gerincen nem is lehetett megmaradni, úgyhogy pár méterrel lejjebb egy nagyobb hóbucka oldalába települtem. 7 MHz-en csináltam néhány qsot.
Lefele menet 2000 m alatt már megint jobb idõ volt. Jó kilátás volt a Mura völgyére.
Szemben a Kramerkogel (ST-166 1802m), másnapi uticélunk.
A hegy derekáról ismét lanovkával mentünk le.
Másnap a Kramerkogelre indultunk. Ez 300m-rel alacsonyabb hegy, könnyebnek is tünt az elején. Miután sikerült a mi autónk 3.egyben utolsó hengerét is mûködésre birni (nagyfeszkábel macera) felmentünk a falu utolsó házáig ami kb. 1000m-es tszf. magasságban van. Igy nézett ki innen a tegnapi hegy.
A túra elején még nem sok hó volt,de az út jeges volt, lassan haladtunk és az esõ is szemerkélt.
Ahogy feljebb és feljebb haladtunk úgy nõtt a hó vastagsága is. A csúcs közelében már térdig ért. Nyom persze nem volt, mert épeszû ember ilyen helyen nem jár ilyenkor.
3 órás megfeszített gyaloglás után végre felértünk és telepitettem az antennát. Az esõ esett.
Hit, szeretet, remény - hirdeti a kereszt. Mindhárom kell a sotázáshoz.
Az elsõ qso 7 MHz-en. Nehezen jött össze. A log meg ázik.
Kicsit tisztult a kép a Tauern hegység 2500-as csúcsai felé.
Lefele menet végig nagy pelyhekben szakadt a hó.


Örülök, hogy a kellemetlen idõjárás ellenére sikerült ezt a két csúcsot elsõként aktiválni. Köszönet az ellenállomásoknak és a feleségemnek, aki ügyelt arra, hogy ne ázzon szét a rádió, ha kellett tartotta az antennát és megsütötte az életmentõ bejglit, ami nélkül nem lett volna sikeres az aktiválás.


Utolsó módosítás: 2009-12-26 21:27

(7 megtekintés)